Eucharisztia meggyalázása: A szentségi színek meggyalázásának három típusa képez →büntetendő cselekményt: 1. Az Euch. ledobása v. eldobása, azaz nem illő, közönséges (még ha nem is szennyes) helyre való tiszteletlen kiöntése, szórása stb. Ilyen pl. a földre, a tp. padlójára, tp-on kívüli helyre dobás v. a szt vér megvetésből v. vallástalan érzületből fakadó kiöntése. Egyébként külön szentséggyalázó szándékra ilyen esetben nincs szükség, elegendő a szent színeket tudatosan alkalmatlan helyre dobni v. önteni. Ezért a bűncselekményt elköveti az a tolvaj is, akit csak a szt edények ellopásának szándéka vezet, de pl. a szentostyát a padlóra borítja. Nem követi viszont el a hagyományos kazuisztika szerint ezt a büntetendő cselekményt, ha a szentostyákat magába a tabernákulumba v. az oltár lapjára helyezi, hacsak ezt nem erőszakos v. teljesen illetlen módon v. mise közben végzi. - 2. Az Euch. szentségtörő célra való elvitele. - 3. Az Euch. szentségtörő célra magánál tartása, ami történhet az elkövető ruhájában, felszerelési tárgyaiban, lakásában v. másutt, akár nyilvánosan, akár titkosan. - A 2. és 3. pontban említett esetekben az 1917-es CIC 2320.k. a bűncselekményhez csupán "rossz célt" kívánt. A hatályos egyhjog már csak a szentségtörő szándékkal elkövetett ilyen tetteket bünteti. A szentségtörés fogalmán hagyományosan "Istennek szentelt személyek, tárgyak és helyek megsértésével okozott tiszteletlenséget" értettek. E fogalom az Euch. esetében ma is alkalmazható. - A fenti bűncselekmény bármelyik fajtájának elkövetőjét önmagától beálló kiközösítés sújtja, melynek elengedése az Apostoli Szentszéknek van fenntartva (1367.k.). Ha a tettes klerikus, ezen túlmenően még más büntetéssel is lehet büntetni, beleértve a klerikusi állapotból való elbocsátást is (uo.). Mivel Urunk Jézus Krisztus valóságos jelenléte elleni bűncselekményről van szó, a büntetés a Codexben található legsúlyosabbak közé tartozik. - A K-i egyh-ak az ~át →nagyobb kiközösítéssel büntetik,  pap esetében más büntetésekkel is, nem zárva ki a letételt sem. E.P.

CCEO 1990:1442.k. - Erdő 1991:513.